Ebben a részben egy arctalan fejvadász, aki vissza akarja vinni Han Soló-t Jabbának, de ezenkívül semmi sem derül ki róla, A Jedi visszatér elején pedig rém szánalmasan elhalálozik. A Birodalom visszavág 1982 január 28-án került a magyar mozikba, a Csillagok háborújával ellentétben ezúttal szinkronosan, így a legelső magyar Star Wars szinkron A Birodalom visszavág-hoz készült. Az eredeti moziváltozatot később 1995-ben lecserélték az egységes hatás kedvéért, de addig csak ezzel a szinkronnal lehetett kölcsönözni a filmet. Mai füllel meghallgatva biztos vagyok benne, hogy mindenkinek nagyon érdekes élmény lesz, ismét jobb-rosszabb színészválasztásokkal. Luke számára itt rögtön elsőre sikerült megtalálni a tökéletes magyar hangot, Szatmári Györgyöt, aki alapból feldobja Hamilton kissé unalmas játékát, ad neki egyfajta mesebeli mellékízt, ami nagyon illik az űrfantasy főhőséhez. Számomra rejtély, hogy miért nem kérték fel többet erre a feladatra, ha ennyire kiválóan passzolt a szerephez. Darth Vader magyar hangja Nagy Attila lett, aki alapvetően teljesen más szerepfelfogásban játszotta el a gonosz nagyúr figuráját, mint bárki más.
Luke az elején majdnem megfagy, Han és Leia menekülése reménytelennek tűnik Vader elől, aki sokkal kegyetlenebb, mint eddig valaha. Majd Hant kérdések nélkül megkínozzák, és lefagyasztják, Luke-nak pedig levágják a kezét. A fináléban pedig fény derül a szörnyű titokra: Darth Vader Luke apja. Így kiteljesedik a drámai vonal, illetve még azt is elnézzük az alkotóknak, hogy ezúttal elmarad a monumentális űrcsata. Yodának hála az Erőről is ebben a részben tudunk meg messze a legtöbbe t, igazi filozófiai igényű, azóta ezer helyen idézett bölcsesség van a filmben, amit a mi világunkra is alkalmazhatunk. Yodáról érdemes többet is szólni, hiszen a személyében Lucas egy újabb kultikus figurát adott a filmtörténetnek, aki nélkül ma már el sem tudjuk képzelni ezt a világot. A külseje egészen egyedi, annyira élethűre sikeredett, hogy miközben nézzük a filmet egy percre sem jut eszünkbe, hogy valójában egy bábot látunk, és nem egy igazi élő lényt. Elsőre nem ilyennek képzelnénk el egy bölcs Jedi mestert, hanem egy másik Kenobi szerű figurára gondolnánk, de éppen ez a kicsi, furcsa manó tudja nekünk megmutatni az Erő valódi természetét.
al�bbi t�bl�zatban megpr�b�ltam �sszefoglalni a r�gi tril�gia magyar v�ltozatait. Sajnos m�g nem teljes a lista, sok a k�rd�jel, de id�vel igyekszem egyre teljesebb� tenni. Minden n�vre r� lehet kattintani, �s meg lehet hallgatni egy jellemz� mondatot az eredeti angol v�ltozatb�l �s a k�l�nb�z� magyar szinkronokb�l is. Ne lep�djetek meg, ha n�ha nem teljesen azt mondj�k magyarul, mint ami az eredetiben elhangzott. (A narr�tor alatt a bevezet� sz�veg felolvas�j�t kell �rteni. Ez term�szetesen az eredetiben nem szerepelt, ez�rt nem is lehet r� kattintani. )
A többi régi szereplő is megmaradt olyannak, amilyen kezdetben volt, pedig ez nagy veszély szokott lenni folytatásoknál. Leia továbbra is egy erős nő, egyedül Luke az, aki fejlődött valamennyit, és már nem olyan naiv, álmodozó fiatal, mint az első részben, de azért még itt is sokszor hibázik. C-3PO-t kicsit háttérbe szorították ezúttal, de így is jutnak neki humoros megnyilvánulások. Az új szereplők közül Yodát említettem, viszont újdonságnak hathat ebben az univerzumban Lando Calrissian karaktere. Nemcsak azért mert ő a Star Wars első fekete hőse, hanem mert egy összetett jellem került a sorozatba, aki a saját érdekeit nézi, aki hibázik, és aki nem szereti, ha szórakoznak vele. Elárulja hőseinket, mégis rokonszenves marad számunkra, és végeredményben segít helyrehozni a dolgokat. Lando-nál jóval többször emlegetik Boba Fettet, a fejvadászt, aki számomra érthetetlen oknál fogva valamiért kultkarakterré vált az idők folyamán, olyannyira, hogy az új trilógiában már egy külön szálat építettek rá.
A film egyik legjobb jelenete, amikor az akaratával kiemeli a mocsárból Luke hajóját. Nem csak bölcsességből akad még több A Birodalom visszavágban, hanem elkezd szövődni egy szerelmi szál is, de nem ám az ócska, nyálas fajtából. A Han és Leia közti szerelemre csak az akciók közötti rövid szünetekben jut némi idő, akkor viszont egyértelműen a '40-es-'50-es évek Hollywoodi noir-jainak, és komédiáinak világát idéző, végtelenül szellemes, csipkelődős párbeszédek kerülnek előtérbe. Nem véletlenül, ugyanis Lucas – többek között - az akkori stúdiórendszert egyik nagy öregjét Leigh Brackettet kérte fel a forgatókönyv megírására, aki sajnos még a bemutató előtt elhalálozott, de a keze nyoma nagyon is érezhető a végeredményen. Szerencsére Solo karakterét nem változtatták meg alapjaiban az előző rész végén tett pálfordulása ellenére sem, sőt egy kicsit még viccesebbé, és pimaszabbá tették a hercegnővel szemben. Legendás a lefagyasztás előtti jelenetben egymáshoz intézett szerelmi vallomásuk, amely minden egyes újranézéskor mosolyt csal az arcomra.