Mikor Volt Az Első Világháború - 1914. J�Lius 28. Kirobban Az Els� Vil�Gh�Bor�
1914. j�lius 28. | Kirobban az els� vil�gh�bor� Szerz�: Tarj�n M. Tam�s 1914. j�lius 28-�n �zent hadat az Osztr�k–Magyar Monarchia Szerbi�nak, miut�n a belgr�di korm�ny �s I. P�ter kir�ly (ur. 1903-1921) elutas�totta az �t nappal kor�bbi b�csi ultim�tumot. A had�zenet mozg�sba hozta a szemben �ll� eur�pai katonai sz�vets�geket, ez�ltal n�h�ny napon bel�l vil�gm�ret� h�bor� robbant ki, mely n�gy �v alatt romba d�nt�tte Eur�p�t. Miut�n 1914. j�nius 28-�n Szarajev�ban Gavrilo Princip szerb di�k meggyilkolta Ferenc Ferdin�nd osztr�k–magyar tr�n�r�k�st, a Monarchia �s Szerbia bor�s viszonya m�g tov�bb romlott. A mer�nyl� nemzetis�ge, illetve a Fekete K�zzel �s m�s terrorszervezetekkel fenntartott kapcsolata arra sarkallta B�cset, hogy a gyilkoss�g�rt k�zvetlen Szerbi�t vonja felel�ss�gre, a balk�ni h�d�t� tervek pedig arra k�sztett�k Ferenc J�zsef (ur. 1848-1916) k�rnyezet�t, hogy h�bor�val vegyenek el�gt�telt a Monarchia d�li szomsz�dj�n. A mer�nylet ut�n �sszeh�vott koronatan�csban m�r a had�zenet k�rd�se volt a k�zponti t�ma, melyet – egyetlen ellenszavazat, gr�f Tisza Istv�n magyar minisztereln�k tiltakoz�sa mellett – a megjelent vezet�k szinte mindannyian t�mogattak.
Okostankönyv
A had�zenet nyilv�nval�an mag�ban hordozta egy �ltal�nos h�bor� kock�zat�t, mivel Oroszorsz�g ny�ltan t�mogatta Szerbi�t, II. Mikl�s (ur. 1894-1917) birodalma mellett pedig ott �llt az antant, teh�t Nagy-Britannia �s Franciaorsz�g is. Mindennek dac�ra a n�met cs�sz�r, II. Vilmos (ur. 1888-1918) �s vez�rkari f�n�ke, Helmuth von Moltke is t�mogatta a had�zenetet, mivel N�metorsz�gban �gy v�lt�k, a h�bor� elker�lhetetlen, �s a tendenci�k azt mutatt�k, a h�rmas sz�vets�g hamarosan elvesz�ti f�l�ny�t az antanttal szemben. A j�lius els� fel�ben tartott tan�cskoz�sok sor�n Moltke �s Conrad von H�tzendorf vez�rkari f�n�k a Blitzkrieg – vagyis a vill�mh�bor� – �tlet�vel meggy�zt�k az id�s uralkod�t a gy�zelem lehet�s�g�r�l. A k�t f�vez�r terve egy gyors �s eredm�nyes franciaorsz�gi �s szerbiai vill�mh�bor�n alapult, melyet az Oroszorsz�g elleni egy�ttes t�mad�s k�vetett volna; a Monarchi�nak ebben a h�bor�ban teh�t nem volt m�s feladata, mint kiharcolni a gy�zelmet a szerbiai fronton, �s feltartani a – lass�nak v�lt – orosz mozg�s�t�st, m�g Franciaorsz�g b�k�re k�nyszer�l a n�metek ellen.
Ugyancsak a "III. világháború" utalhat még a hidegháborúra ( 1945 – 1990) vagy a terrorizmus elleni háborúra is. Elliot Cohen professzor a terrorizmus elleni háborút IV. világháborúnak nevezi. A közös megegyezés mégis az, hogy csak két világháború volt ezidáig. Az I. világháború befejezése után ("a háború, amely megszüntet minden háborút") megalakult a Népszövetség, hogy megakadályozza a hasonló konfliktusokat. A Népszövetség összeomlott a II. világháború kitörésekor, ami után 1945 -ben megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete. Források [ szerkesztés] Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2 Lewkowicz, Nicolas: The German Question and the Origins of the Cold War, Milan, IPOC, 2008
Boru utan
- Mikor volt az első világháború őzmenyei
- Mikor volt az első világháború koevetkezmenyei
- Mikor volt az első világháború ertenete
- Mennyi a 0 5 ezrelék alcohol rehab
- 1914. j�lius 28. Kirobban az els� vil�gh�bor�
- Városmajori gimnázium felvételi ponthatár 2020
- Mikor volt az első világháború ai
- Mikor volt az első világháború ge
Okostankönyv
Ilaghaboru utan
A világháború olyan katonai konfliktus, amely a világ több országát érinti, a hadműveletek egyidejűleg több kontinensre és óceánra kiterjednek. A világháborúk számos katonai és civil áldozattal járnak a részt vevő nemzetek számára. Értelmezése [ szerkesztés] A kifejezés általában az első világháborúra ( 1914 – 1918) és a második világháborúra ( 1939 – 1945) vonatkozik. Ezekben valamilyen formában majdnem az összes ország részt vett, különösen a gyarmatosító birodalmak ( Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán), valamint a két szuperhatalom, ( Egyesült Államok és a Szovjetunió). Egyesek a korábban lezajlott nagyobb konfliktusokat is világháborúknak tekintik, beleértve a hétéves háborút ( 1756 – 1763). Winston Churchill az "első világháború"-nak tekinti könyvében a francia forradalmat ( 1792 – 1802) és a napóleoni háborúkat ( 1803 – 1815). Egyesek a világháború kifejezést más értelemben használják: A " harmadik világháború " kifejezés a feltételezett nukleáris háborúra utal a Szovjetunió és az Egyesült Államok között.
Amellett, hogy a szerb hadsereg �s �llamappar�tus val�ban �sszefon�dott a Fekete K�zzel �s m�s szervezetekkel, ezek a k�vetel�sek �nmagukban is teljes�thetetlenek voltak, hiszen k�vetel�seivel Ausztria-Magyarorsz�g m�lyen s�rtette Szerbia szuverenit�s�t. Ezzel Ferenc J�zsef �s az ultim�tumot �tad�, Giesl von Gieslingen belgr�di nagyk�vet is tiszt�ban volt, de a c�l ekkor m�r nem a vizsg�lat, hanem a h�bor� kiprovok�l�sa volt. Miut�n Oroszorsz�ggal a h�tt�rben P�ter kir�ly el�g er�snek �rezte mag�t, visszautas�totta B�cs k�vetel�seit, ez�rt p�r nap t�tov�z�s ut�n Ferenc J�zsef v�g�l elk�ldte a birodalma sz�m�ra v�gzetesnek bizonyul� had�zenetet. A h�bor� �rv�nye azt�n a v�rakoz�sok szerint tov�bbterjedt Eur�p�ban: miut�n N�metorsz�g eredm�nytelen ultim�tumot k�ld�tt a hat�rai ment�n mozg�s�t� Franciaorsz�g �s Oroszorsz�g sz�m�ra, augusztus els� napjaiban m�r n�gyre emelkedett a hadvisel� felek sz�ma. �t�dikk�nt Nagy-Britannia l�pett be a k�zdelembe, miut�n Helmuth von Moltke a semleges Belgium ter�let�n mozg�s�tott Franciaorsz�g ellen, az �v sor�n pedig csatlakozott a harcol� felekhez m�g T�r�korsz�g, illetve Jap�n is.
Ferenc J�zsef �s Vilmos vez�rkara a kor�bbi h�bor�k nyom�n gyors, mind�ssze n�h�ny h�napos k�zdelmet j�solt, ennek f�ny�ben kell �rtelmezni teh�t azt az elhamarkodott 1914 j�liusi �g�retet is, miszerint a n�met �s osztr�k katon�k a falevelek lehull�sakor m�r ism�t otthon lesznek. A Magyarorsz�got k�pvisel� Tisza Istv�n tal�n az egyetlen befoly�sos politikus volt, aki ellenezte a had�zenetet, mivel tiszt�ban volt azzal, hogy haz�nk sz�m�ra ebb�l semmif�le el�ny nem sz�rmazhat: egy esetleges veres�g minden bizonnyal feldaraboln� Magyarorsz�got, a gy�zelem, �s ezzel a Monarchia ter�leti n�veked�se pedig cs�kkenten� a magyars�g ar�ny�t �s ezzel befoly�s�t is. Tisza, miut�n sikertelen�l pr�b�lta meg�vni a b�k�t, j�lius h�napban m�r csak arra t�rekedett, hogy megakad�lyozza az �ltal�nos h�bor� kirobban�s�t, illetve, hogy r�b�rja a cs�sz�rt egy deklar�ci� kiad�s�ra, miszerint a Monarchi�nak nincsenek t�mad� sz�nd�kai. A magyar korm�nyf� v�g�l nem j�rt sikerrel, a cs�sz�r ugyanis j�lius 23-�n ultim�tumot k�ld�tt Belgr�dba, melyben azt k�vetelte I. P�tert�l, hogy 48 �r�n bel�l j�ruljon hozz� a mer�nylet felel�seinek felkutat�s�hoz, sz�ntessen be minden propagand�t a Monarchia ellen, �s oszlassa fel mindazon szervezeteket, melyek terrorcselekm�nyekkel gyan�s�that�ak.