Jelenleg a negyedik ipari forradalom valósul meg a szemeink előtt. Ez az információs és kommunikációs technológiák ipari alkalmazását jelenti, és sokszor "Ipar 4. 0"-ként is emlegetik. Ez a harmadik ipari forradalom vívmányaira épül. A számítástechnikával már korábban kibővített gyártási rendszereket most hálózati kapcsolattal bővítik tovább, így ezeknek a rendszereknek egyfajta digitális hasonmása jön létre az interneten. Ezzel lehetővé válik, hogy ezek a rendszerek más létesítményekkel kommunikáljanak, valamint hogy saját magukról információkat közöljenek. Ez a gyártásautomatizálás következő lépése. A rendszerek hálózatba kapcsolása "kiberfizikai gyártási rendszerek" létrehozásához vezet, és így okos gyárakhoz, amelyekben a gyártási rendszerek, az alkatrészek és az emberek hálózaton keresztül kommunikálnak egymással, és a gyártás szinte automatikus. Forrás
A technikai fejlődés azt is megváltoztatja, ahogy az emberek a dolgokat előállítják. A múltbelitől teljesen eltérő gyártástechnológiába való átlépést ipari forradalomnak is hívják. Az új gyártási technológiák alapjaiban változtatták meg az emberek munkafeltételeit és életvitelét. Milyen korábbi ipari forradalmak voltak, és most hol tartunk? "Az első ipari forradalomtól az Ipar 4. 0-ig vezető út" Az első ipari forradalom a 18. században kezdődött a gőzenergia használatba vételével és a gyártásgépesítéssel. Az egyszerű rokkán előállítható fonál mennyiségét a gépesített változat azonos idő alatt megnyolcszorozta. A gőzenergia már korábbról is ismert volt. Ipari célú használatának megkezdése a valaha volt legnagyobb áttörés volt az emberi termelékenység növelésében. A szövőszékeknél az izomerő helyett ettől kezdve gőzenergiát is használhattak. Az olyan találmányok, mint a gőzhajó vagy (mintegy 100 évvel később) a gőzmozdony további jelentős változásokat hoztak magukkal, mert az emberek és az áruk innentől kezdve kevesebb idő alatt tehettek meg nagy távolságokat.
Az ipari forradalom a technikai-tudományos ismeretek bővülését és az európai kontinens arculatának megújítását eredményezte, átalakította a társadalmat, a környezetet és a mindennapi életet. A folyamat még ma is tart, ám történelmi szempontból az első és a második ipari forradalmat szoktuk megkülönböztetni. Az első ipari forradalom Nagy-Britanniá ban kezdődött az 1770-es évek től, majd a napóleoni háborúk után Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is kibontakozott. A 19. század közepén zárult le, egy-két évtizeddel később követte a második. Fő színtere Anglia volt, ahol a 18. század elejétől mezőgazdasági fejlesztések indultak. A földeket bekerítették, így azok polgári tulajdonba kerültek, emellett a birtokosok korszerű termelési módszereket alkalmaztak. Mezőgazdasági módszerek: a nyomásos gazdálkodás helyett megjelent a vetésforgó: az ugar területére takarmánynövényeket ültettek (zab, lucerna), ami téli élelmet jelentett az állatok számára istállózó állattartás (egész évben van élelem) új kapásnövények (burgonya, kukorica) talajjavító módszerek (vetésforgó, trágyázás): bővítik a gabonatermelést, nincs több éhínség Angliában Ezek a módszerek biztosították a növekvő népesség és az iparosodó városok ellátását, fenntartották a gazdasági növekedést.