A testbeszéd megfejtésének tudatosítása sok gyakorlást és koncentrációt igényel, de vannak olyan alapvető jelek, amikre érdemes odafigyelni. Arckifejezések Az arckifejezéseink által közvetített érzelmeink valószínűleg a testbeszéd leguniverzálisabb jelzései. Akárhol élünk ugyanis a bolygón, akármilyen kultúrában, ugyanaz a mintázat jelenik meg az arcunkon, ha boldogok, szomorúak vagy dühösek vagyunk és ha félünk. Az, hogy milyen grimaszt látunk a másik arcán, alapvetően határozza meg, hogy megbízunk-e benne, és elhisszük-e neki, amit mond. A kutatók szerint a legnagyobb bizalmat akkor váltjuk ki másokból, ha kissé megemeljük a szemöldökünket, és enyhén mosolygunk. Ez egyszerre közvetít barátságosságot és magabiztosságot. Ezeken kívül egy másik személy intelligenciájáról is az arckifejezése alapján vagyunk hajlamosak levonni az első következtetéseket. A vizsgálatok alapján a keskenyebb arcú és markánsabb orrú személyeket okosabbnak gondoljuk, de alapvetően az örömteli arckifejezés is elegendő ahhoz, hogy kiemelkedőbb szellemi képességeket előlegezzünk meg egy ismeretlennek.
A nyílt testtartás barátságosságot és tettrekészséget sugall, míg a zárt inkább szorongást, unalmat és bizalmatlanságot. A keresztbe tett karok arra utalnak, hogy a személy védelmezi magát, vagy igyekszik elzárkózni. A hasonló helyzetbe helyezett lábak szintén a magánszféra iránti nagyobb szükséglet jelei lehetnek. Mielőtt azonban messzemenő következtetéseket vonnánk le, minden esetben érdemes megvizsgálni, hogy milyen kontextusban vette fel az illető az adott testtartást. Egy családi veszekedést követően, az ebédlőasztal mellett valószínűbb, hogy a keresztbe tett karok és lábak valóban a privát tér iránti vágyról és a társaságtól való elvonulás igényéről tanúskodnak. Ugyanakkor ugyanennek a pozíciónak a választása egy hosszú előadáson vagy munkahelyi megbeszélésen könnyen lehet, hogy csak kényelmi okok miatt történt. Személyes tér A proxemika az emberi térhasználat tudománya. Mindenkinek megvan a saját "légbuboréka", amit magával hord, és ami meghatározza, hogy a kommunikáció során milyen távolságban vagy közelségben érzi magát kellemesen a másik félhez képest.
Pszicho 2020. február 10., hétfő A szakértők szerint az emberek közötti kommunikáció nagyjából 60-65%-a nonverbális. Miközben beszélünk, a testünk folyamatosan jelzéseket ad a másik fél számára; a mimikánktól kezdve a testtartásunkon át, a szemünk legkisebb rezdüléséig mindennel üzenetet közvetítünk, még akkor is, ha meg sem szólalunk. Mit árul el rólunk testbeszédünk, és hogyan érthetjük meg másokét? Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy egy szóbeli dicséret mögött ellenszenvet érzett, vagy hogy folyamatos kérdések ellenére sem volt meggyőződve róla, hogy valóban érdekli beszélgetőpartnerét. Ezeknek a látszólag légből kapott megérzéseknek a hátterében gyakran a nonverbális kommunikációból összeszedett információink állnak, amiket agyunk ugyanolyan automatikusan értelmez, mint a szóban elhangzottakat – csak éppen kevésbé tudatosan. Ha a hallott és a látott üzenet nincs összhangban egymással, a legtöbb esetben érdemesebb a testbeszédre hagyatkozni. Testünk különböző részeinek jeleit ugyanis sokkal kevésbé vagyunk képesek meghamisítani, mint a szóban elhangzottakat.
Alapvetően azonban nem szabad elfelejteni, hogy a jelek nem külön-külön értelmezendők, hanem más nonverbális jelekkel, a szóbeli szöveggel és a helyzettel együttesen.
7. Végül a tükörtartás: ha a férfi észrevétlenül felveszi a te testtartásodat, legbelül már teljesen rád hangolódhatott.
Ugyanez igaz fordítva is. Nem érdeklődne határozottan a munkád vagy a hobbijaid felől, ha nem akarna többet tőled. Olykor megérint - ha beszélgetés közben többször is hozzád ér, (véletlennek álcázva) fizikai kontaktust kezdeményez, az már elég erősen árulkodik a komolyabb szándékairól. Igazgatja a ruháit - ilyen apróságokra sem árt odafigyelni, ha biztosra akarsz menni. Ha azt veszed észre, hogy egy kicsit lejjebb húzza a felsőjét vagy mondjuk feljebb a szoknyáját, hogy ezzel jobb rálátást biztosítson számodra, akkor bizony sínen vagy. Feldobja a labdát egy randihoz - ha bejössz neki, talán alkalmat fog teremteni arra, hogy lecsapd a magas labdát és elhívd egy következő találkozóra. Megjegyzi például, hogy még soha nem evett thai kaját, pedig két utcával odébb nyílt egy új étterem. Egy ilyen ziccert illik kihasználni. Tudatja veled, hogy szingli - tipikus jele annak, hogy akar valami komolyabbat is tőled. Valószínűleg nem fogja így konkrétan kijelenteni, de például felhoz valamit az exéről vagy valami hasonló módon értésedre adja, hogy éppen szabad.
Hosszan a szemedbe néz - a szemkontaktus egy intim dolog. Ha tényleg érdekled, akkor bizony többször a szemedbe fog nézni, olykor egészen hosszan. Beszélgetést kezdeményez - ha éppen beütne egy kínos szünet és nem akarna tőled semmit, simán odébbállna. Ellenben, ha akar valamit, folytatni fogja a diskurzust, kicsit megerőlteti magát és feltesz egy újabb kérdést. Megemlíti a szexet - ha nyitott a mocskosabb poénokra vagy mondjuk ő maga hozza fel a témát, akkor bizony készen áll arra, hogy tovább lépjetek egy szinttel. Ezek mind-mind olyan jelek, amelyekre nem árt tehát odafigyelni, és akkor még nem említettünk meg olyan (még ezeknél is egyértelműbb) jeleket, mint hogy folyton felbukkan a közeledben, megdicséri a pólódat vagy a mosolyod vagy éppen meginvitál egy italra, hiszen ezek már egészen egyértelmű dolgok.
Mérete függ a kultúrától, amiben felnőttünk (nagyobb népsűrűségű területeken, mint például Japánban kisebbek a zónatávolságok), illetve a társas helyzet intimitásának jellegétől. A legszűkebb intim zónánkba (0-45 cm) csak azokat a barátokat és családtagokat engedjük be, akik érzelmileg közel állnak hozzánk. A személyes zóna (45-120 cm) körülbelül az a távolság, amit a hétköznapi tevékenységeink ellátása során jól esik tartanunk akár munkatársainkkal, akár távolabbi ismerőseinkkel. A társadalmi zóna (120-360 cm) választ el bennünket az idegenektől. Az is kellemetlen lehet, ha valaki nagyobb távolságot tart tőlünk, mint ami jól esne, de az is, ha egy ismeretlen túlságosan behatol a személyes terünkbe. Alapvetően olyan mértékben fogadjuk, vagy utasítjuk el egymást a kommunikáció során, amennyire összhangban érezzük a köztünk lévő távolságot kapcsolatunk mélységével. A testbeszéd tudatosabb megértése segíthet minket abban, hogy jobban kommunikáljunk, és ügyesebben értelmezzük, hogy a másik mit szeretne velünk közölni.