Augusztus 31-én lezárul az Egyesült Államok katonai szerepvállalása Afganisztánban - jelentette be csütörtökön Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban. Az Egyesült Államok mindössze 650 katonát hagy Afganisztánban a kabuli nagykövetsége védelmére. Kijelentette, hogy véget vetnek az Egyesült Államok leghosszabb háborújának. Mint mondta, egyedül az afgán nép joga és kötelessége dönteni saját sorsáról és arról, miként irányítsák országukat a jövőben. "Nem nemzetépítés céljával mentünk Afganisztánba" – fogalmazott az amerikai elnök. Hangsúlyozta, hogy az afgán vezetőknek tárgyalóasztalhoz kell ülniük, a térség államainak pedig fokozniuk kell erőfeszítéseiket egy politikai rendezés érdekében. Közölte azt is, hogy az Egyesült Államokat segítő afgán tolmácsok ezreit áttelepítik más országokba. Biden beszélt arról is, hogy még júliusban megkezdik a különleges bevándorlási vízumokkal rendelkező afgán állampolgárok légi járatokkal történő evakuálását az Egyesült Államokba. A brit kormányfő csütörtökön jelentette beMegkezdődött a brit hadsereg utolsó alakulatainak kivonása Afganisztánból, és a kontingens zöme már haza is tért - jelentette be csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök.
Negyven éve robbant ki a történelem első "szocialista háborúja" két, szocializmust építő, egészében egymást támogató ázsiai ország, a védekező Vietnam és a támadó Kína között. Ma a kínai-vietnami viszony tulajdonképpen rendezett. Peking 1979 februárjában legalább öt hadtestnyi katonai erővel támadt jóval kisebb és gyengébb déli szomszédjára, hogy "megleckéztesse", mert Hanoi katonai segítséget nyújtott a népirtó kambodzsai Pol-Pot rezsim megdöntéséhez. A Vörös Khmer, a polpotisták csapatai betörtek Vietnamba is, és megöltek mintegy 30. 000 vietnamit. 1978 végén vietnami segítséggel megdöntötték Pol Pot népírtó kommunista falanszter-rezsimjét. A Nyugat akkori kétarcú politikáját tanúsítja, hogy az ENSZ-ben még évekig a Pol Pot rezsim képviselője bitorolta Kambodzsa székét. Noha a vietnami-kínai háború aktív szakasza kevesebb, mint egy hónapon belül lezárult, a kínai csapatokat visszavonták a határok mögé, az összecsapások fennmaradtak. Mai fogalmakkal alacsony intenzitású konfliktus alakult ki a határon, amely egészen az 1990-es évek elejéig tartott.
© Technológia: Az Egyesült Államok július végén kezdi el az amerikaiakat segítő afgánok és a családtagjaik kimenekítését – közölte a Fehér Ház és több magas rangú amerikai kormányzati vezető. A Szövetségesek Menedéke nevű hadművelet július utolsó hetében kezdődik – jelentette be sajtótájékoztatóján Jen Psaki fehér házi szóvivő, aki szerint "bátor emberekről van szó". "Bizonyítani akarjuk, hogy elismerjük az elmúlt években játszott szerepüket" – mondta. Az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozó, a neve elhallgatását kérő magas rangú amerikai kormányzati vezető elmondta, hogy július utolsó hetében indulnak Afganisztánból azok a járatok, amikkel kitelepítik azokat, akik a különleges vízumprogramra jelentkeztek. Az amerikai hadsereget segítők és családtagjaik kitelepítésére Joe Biden elnök tett ígéretet. Sem Jen Psaki, sem a kormányzati vezető nem közölt további részleteket sem a járatok indulásának időpontjáról, sem a célállomásról, sem arról, hány ember lehet érintett a programban. Joe Biden múlt heti bejelentése szerint az amerikai katonák augusztus 31-én fejezik be a kivonulást Afganisztánból, ahol 20 évig állomásoztak.
Ahogy egykor a Szovjetunió, úgy az Egyesült Államok sem bír Afganisztánnal. Nem lesz győzelem, sem béke; sem úgy, ha ott vannak, sem úgy, ha kivonulnak. Nagy Sándor 2350 éve a gaugamélai csatában legyőzte a perzsákat – ezáltal megnyílt az út például a korabeli Baktria térség, a selyemút egy szakaszának meghódításához –, azóta szinte folyamatosan dúltak háborúk. Az elmúlt negyven évben egy pillanatnyi szünet sem volt: 1979 és '89 között Moszkva avatkozott a polgárháborúba, miközben Washington épp azokat az oroszok ellen hadat viselő iszlám radikálisokat támogatta, látta el fegyverrel, és képezte ki, akiknek "utódjaival" szemben ma harcol. "A szovjetellenes harcos a hadseregét a béke útján vezeti" – emlékszik még valaki a címre? Robert Fisk írt így nagy portréinterjút a brit The Independent hasábjain Oszama bin Ladenről 1993-ban. Öt év múlva, az Egyesült Államok kenyai és tanzániai követségei elleni robbantásos merényletek után már a tálib vezető a nyugati világ első számú ellensége. Trumpot sok mindenért lehet bírálni, azt azonban érdemes észben tartani, hogy az amerikaiak a muszlim radikálisokat a demokrata Jimmy Carter elnök alatt kezdték támogatni.
3 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Véget ért a vereséggel felérő kivonulás Bár hivatalosan nem ismerik be, mégis csúfos kudarcnak, vereségnek bizonyult az Egyesült Államok és a NATO "szerepvállalása" Afganisztánban. Katonáik kivonása az országból hamarosan befejeződik, ám nem tudni, hogy az amerikaiak által kiképzett és felfegyverzett kormányerők meddig bírják a tálibokkal szemben, akik egyre nagyobb…