Az Első Magyar Olimpiai Bajnok
- Az első magyar olimpiadi bajnok
- Családi tragédia miatt kezdett el úszni | Híradó
- Hajós Alfréd, - Cultura.hu
- Az első magyar olimpiai bajnok - Ez az első
Az első magyar olimpiai bajnokot Hajós Alfrédnak hívták. 1896. április 11-én (az első újkori olimpián) Hajós a 100, majd az 1200 méteres gyorsúszásban aratott diadalt, pedig Athénban szokatlanul hideg, embert próbáló időjárás volt. Több sportoló célba sem ért, mert feladták a versenyt, nem tudtak tovább úszni a hullámzó, 10-12 fokos tengervízben. Hajós Alfréd az olimpia után több sportban is eredményeket ért el, atletizált, magyar futball bajnok lett, szerepelt a válogatottban, sőt még irányította is azt egy ideig. Tanulmányai befejeztével sikeres építész lett belőle. Ő tervezte a Millenáris Sportpályát, a debreceni Aranybika Szállodát, a margitszigeti fedett Sportuszodát, illetve részt vett a Tőzsdepalota és a Vajdahunyadvár felújításában is. Az első magyar olimpiai bajnokot Hajós Alfrédnak (1878-1955) hívták. (Kép innen)
Az első magyar olimpiadi bajnok
Családi tragédia miatt kezdett el úszni | Híradó
A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában és a Komjádi uszodában áll fejszobra. Díjai: Építész Aranydiploma, Sztahanovista oklevél, Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010) Forrás: wikipé Ha te is büszke vagy Hajós Alfrédra, nyomj egy lájkot!
Hajós Alfréd, - Cultura.hu
1902-ben pedig pályára léphetett a magyar válogatott első hivatalos mérkőzésén. Hajós Alfréd építész Az aktív sportolástól 1904-ben visszavonult, és a tanult szakmája, az építészet felé fordult. Hajós Alfréd építészként először Alpár Ignác és Lechner Ödön irodájában dolgozott, majd nem sokkal később Villányi Jánossal megalapította saját építészirodáját. Hajós Alfréd élete során – érthető módon – mindig is különös figyelmet fordított a sportlétesítmények építészetére. 1913-ból ismert egy 50 000 fős stadion terve, aminek a megvalósítását sajnos az első világháború kitörése megakadályozta. A Tanácsköztársaság idején is sportlétesítményeket tervezett, de az akkori helyzetben ezek nem valósulhattak meg. 1919-ben már tervezett stadiont és sportuszodát a Margit-szigetre. Az 1920-as években Európa-szerte fellendült a stadionok, sporttelepek létesítése, így Hajós Alfréd is új erőre kaphatott. 1922. szeptember 17-én avatták fel a Hajós tervezete az Újpesti Torna Egylet stadionját. Ez volt az első magyar létesítmény, amely a "stadion" nevet kapta, és az első, amely vasbetonból készült.
Az első magyar olimpiai bajnok - Ez az első
143 éve született Hajós Alfréd gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya és az első magyar olimpiai bajnokunk. Hajós Alfréd, eredeti nevén Guttmann Arnold 1878. február 1-jén született Budapesten. A századelő fiatal magyar építészmérnökének nemcsak szakmájában, de a honi sportélet megszervezésében, képviseletében is elvitathatatlan érdemei vannak. Az első magyar olimpiai aranyérmes Mindössze 18 éves volt, amikor Iszer Károlynak, a Magyar Torna Club elnökének a támogatásával, valamint egyeteme engedélyével elutazhatott a görögországi Athénban rendezett olimpiára. Akkor még nem medencében, hanem a hideg, hullámzó tengervízben versenyezve két úszószámban – 100 méteren és 1200 méteren – állt rajthoz. Mindkét versenyszámban aranyérmes lett. A két aranyérem mellett érdemes megemlíteni Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban szerzett ezüstérmét, Szokoly Alajos bronzérmét 100 méteren, Kellner Gyula a maratonon, illetve Tapavicza Momcsilló teniszben szerezett bronzérmét is.
1878-ban ezen a napon született hazánk egyik legkiválóbb sportembere, Hajós Alfréd. Életútját és munkásságát is nehéz összefoglalni, olyannyira sokoldalú volt a "magyar delfin". hirdetés 1878-ban ezen a napon született hazánk egyik legkiválóbb sportembere, Hajós Alfréd. Életútját és munkásságát is nehéz összefoglalni, olyannyira sokoldalú volt a "magyar delfin". Az építészmérnök végzettségű Hajós sokat letette az asztalra labdarúgásban, labdarúgó-játékvezetőként, újságíróként, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitányként, de ő volt az első magyar olimpiai bajnok is. Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. 1908. április 30-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Blackner Vilmát, Blackner Izidor és Eisler Regina leányát.
- Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok - Cultura.hu
- A folyó istene film online
- Nem ismer se istent se embert
- Mia és én 2.évad 13.rész - indavideo.hu
- Az első magyar olimpiadi bajnok