A film elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Cselekménye [ szerkesztés] Madame Rosa, egy Auschwitzot megjárt középkorú zsidó asszony, aki a háború előtt párizsi prostituált volt, lakásában óvodafélét rendez be a prostituáltak gyermekeinek, és a gondjukat viseli. Egy tizennégy éves muzulmán fiú, Momo a kedvence, akit születése óta ismer. A fiú utcai bábelőadásokkal próbál pénzt keresni a nélkülöző és betegeskedő Madame Rosa számára.
Momo zavart, érzelmei összekuszálódnak, úgy látjuk, sehová sem tartozik, és élete egy vég nélküli kiútkeresés a gettó kínzóan nyomorúságos világából. Menekülhetne, de nem teszi. Hogy mi miatt? Hála? Ragaszkodás? Netán valódi szeretet? Képtelen elszakadni az őt nevelő öreg nőtől, akihez olyan kötelék fűzi, amelytől még ügyetlen próbálkozásai során sem képes szabadulni. Ugyanúgy, ahogyan Momo képtelen kiszakadni a kapcsolatból, ami Rosa mamához fűzi, az olvasónak is nagyon nehéz letenni ezt a könyvet. Olyan hangulati és képi elemekkel dolgozik ugyanis az író, amiből, akármennyire is taszító Belleville elképzelt látványa, borzasztó nehéz elmenekülni. Olvasás közben mi is a gettó egyik omladozó házának hatodik emeleti lakóivá válunk, Rosa mama kurvagyerekeivé, és ugyanolyan ártatlan butasággal fogjuk szemlélni az eseményeket, mint a kis Momóból felnőtt Mohammeddé váló főhős.