Az esőzések miatt gyakoriak a fölcsuszamlások, amelyek megnehezítik a termelést. A hegyvidéken erdőgazdálkodást folytatnak. A mezőgazdaság kedvezői feltételei miatt a Kisalföldön megjelentek a biogazdák is, de a biofarmok aránya még mindig nagyon alacsony, pedig a közeli osztrák és német piacok jó lehetőséget teremtenek a külföldön való értékesítésre. A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék ipara A Kisalföld mezőgazdasági termékeit az élelmiszer- és a könnyűipar hasznosítja. Az élelmiszeripar meghatározó ága a hús- és a tejipar. A szálastakarmány termesztése közelében vannak a nagyobb marhatelepek és a tejüzemek. Híresek a győri, a kapuvári és a bábolnai húsipar, valamint a győri, a mosonmagyaróvári, a répcelaki és a csornai tejipar termékei. A nagyobb cukorgyárak Sárváron és Petőházán már magántulajdonban vannak. Győrben és Mosonmagyaróváron számottevő a tartósítóipar is. Már a középkortól a Kisalföldön ment keresztül Bécs felé a gyapjúkivitel útvonala. Ahogy régen a fonodákban, a szövödékben, úgy ma a textil- és ruházati iparban (Győrben, Kapuváron, Pápán, Komáromban, Tatán, Mosonmagyaróváron) is főként nők dolgoznak.
Dunamell�k V�ct�l Baj�ig h�z�dik a Duna bal (keleti) partj�n 20-30 km-es s�vban �szakr�l d�l fel�. T�k�letes s�ks�g, f� form�l�ja a Duna, helyenk�nt n�h�ny tektonikus kiemelked�s, ill. homokdomb �l�nk�ti a felsz�nt. 1. Szentendrei-sziget A Visegr�di-szorosb�l kil�p� �s hirtelen lelassul� Duna hordal�k�b�l �p�lt. Felsz�ne homokos, mely a m�lyben kavics-, majd agyagr�teggel folytat�dik. Ez a "term�szetes sz�r�" teszi lehet�v� az iv�v�zkiv�telt, s ez�ltal a sziget r�szt vesz a f�v�ros iv�v�zell�t�s�ban. 1. Pesti-s�ks�g M�ra m�r teljesen be�p�lt, de m�g �gy is j�l felismerhet�k a Duna r�gebbi magass�g�t jelz� teraszok (pl. �jpest-Pestszenterzs�bet, R�kospalota-Pestszenterzs�bet, R�koskereszt�r-Pestszentl�rinc). 1. 3. Csepel-sziget Haz�nk m�sodik legnagyobb szigete (ter�lete 257 km), melyet a Nagy- vagy Budafoki- �s a R�ckevei (Kis)-Duna�g fog k�zre. A Duna hordal�k�b�l �p�lt, ezt a felsz�nen homok jelzi. A R�ckevei-Duna igazi horg�szparadicsom, �szakon a Kvassay-zsilip, d�len a Tassi-zsilip z�rja le.
A peremekt�l enyhe, medence jelleg� lejt�s jellemzi a d�li ter�letek kiv�tel�vel. Kialakul�sa f�leg a foly�vizek, ill. kisebb r�szben a sz�l felt�lt� munk�j�nak k�sz�nhet�. A tszf. 100 m�tern�l alacsonyabb ter�letek jelenlegi �s egykori �rterek, t�bbs�g�k t�k�letes s�ks�g. A tszf. 100 m�ter f�l� magasod� t�rsz�nek els�sorban a sz�l sz�ll�totta l�sz �s a sz�l �ltal �thalmozott homokter�letek. Leegyszer�s�tve 3+1 t�jt�pus k�l�nb�ztethet� meg: �rterek, l�szh�tak, homokh�tak, peremvid�kek. Az �rterek - ahol az emberi tev�kenys�g m�g nem szab�lyozott - ma is �lnek. Itt a foly� az "�r", v�zt�mege, hordal�ka form�lja az �rteret. A lerakott agyag, homok, kavics t�lt�geti egyenletess� a felsz�nt. N�v�nyzet�t �rt�ri erd�k - n�hol igazi �serd�k - jellemzik, r�tekkel, kasz�l�kkal, mocsarakkal v�ltakozva. A l�szh�tak a j�gkorszaki sz�ll� k�zetpor felhalmoz�d�s�b�l maradtak fenn a magasabb t�rsz�neken. A l�sz�n kiv�l� min�s�gi talaj k�pz�d�tt. Term�szetes n�v�nyzete a f�ves puszta (sztyepp) �s erd�s puszta m�r csak nyomokban lelhet� fel.
Szerdán a tűző napsütésben csak kevés felhő ad árnyékot, ezekből egy-egy zápor is csak kis eséllyel, legfeljebb északkeleten alakulhat ki. A Dunántúlon és délen többfelé élénk lehet a nyugati, északnyugati szél. Délutánra 33 és 39 fok közé melegszik a levegő - írja az Időkép. Csütörtökön tetőzik a hőség, 35 és 41 fok közé forrósodhat a levegő A napos idő mellett időnként erőteljesebb lehet a gomolyfelhő-képződés, és helyenként, főként a estétől egy-egy futó zápor, esetleg zivatar előfordulhat. Többfelé élénk, délután erős, viharos lökések kísérhetik a déli, délnyugati szelet. Pénteken hidegfront érkezik, napközben elszórtan záporok, zivatarok és a feltámadó északnyugatira, nyugatira forduló szél hozhat némi frissülést a hőségben. A Dunántúlon mérséklődik pár fokot a forróság, keleten viszont még 36-39 fokot mérhetünk. Szombatra virradóan többfelé várható záporok, zivatarok, akár heves zivatarok kialakulása, majd napközben már kevesebb helyen alakulhat ki csapadék. Élénk, erős lesz az északnyugati szél, a zivatarokat viharos lökések kísérhetik.
A nyár hűvösebb, a tél hideg. Az évi csapadékmennyiség 600-650 mm, kevesebb az aszály és az árvíz, mint az Alföldön. A Dévényi-kapu miatt a Kisalföld az ország legszelesebb tája, az uralkodó szélirány ÉNy-i. A Zalai-dombságban érvényesül a mediterrán hatás. A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék vízrajzi adottságai A Kisalföld folyóit a Rába, a Marcal és a Répce vezeti a Dunába. A folyók középszakasz-jelleggel formálják völgyeiket. A folyók az árvíz ellen és a hajózás megkönnyítése érdekében szabályozottak. A vízhiány nem jellemző a területen, és a vastag üledéktakarónak köszönhetően gyógyító hatású rétegvízkészlet húzódik a mélyben (pl. Bük, Sárvár termálfürdői). A Duna mellékága a Mosoni-Duna, a Rába mellékfolyói: a Rábca, a Répce, a Gyöngyös és a Marcal. A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, a síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. A tóval összefüggő hansági lápvidék már csak foltokban látható. A tó sekély, vízszintingadozása jelentős, főleg a déli oldalán gyors ütemű a nád terjeszkedése.
A Kisalföld elhelyezkedése A Kisalföld hazánk második legnagyobb alföldje. Az Alfölddel ellentétben átlagos tengerszint feletti magassága nagyobb, s a kilakulása összetettebb. Északi része tökéletes síkság, melynek feltöltésében a Duna és mellékfolyói, valamint a szél vettek részt. Déli része nagyrészt letarolással keletkezett. A Kisalföld hazánk északnyugati részén fekszik, északról a Duna, nyugaról az Alpokalja, délről a Bakony, keletről a Vértes és a Gerecse határolja. Északon területe átnyúlik Szlovákiába is, a Csallóköz területére. Olyan síkság, ahol szinte semmiféle szintkülönbség nem tapasztalható. A Kisalföld kialakulása A Kisalföld kialakulása hasonlít az Alföldéhez. Az óidei, lesüllyedt, lekopott hegységre tengeri üledék rakódott, ami szintén lesüllyedt, majd a folyók hordaléka rakódott rá. A legmélyebb területeket a táj északi részén találhatjuk, míg délen lankás hordalékkúpokat. A középső terület tökéletes síkság. A Kisalföld jellemzői A Kisalföld nyugati fekvése és a hegyek közelsége miatt csapadékosabb, mint az Alföld, a tél enyhébb, a nyár nem annyira meleg.
A Kisalföld A Kisalföld hazánk északnyugati részén található. A középső része alacsony, tökéletesen sík terület… | Elementary schools, Kids learning, Play to learn
A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék természeti és társadalmi erőforrásai Legfontosabb természeti erőforrásaink a térségben a víz, a termőföld, a szénhidrogének, a szén-dioxid, a lignit. A társadalmi erőforrások közül számottevő a szakképzett munkaerő és a diplomások aránya (Győrben, Mosonmagyaróváron, Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen is működik egyetem vagy annak kihelyezett tagozata). Károkat okozhat, hogy munkaerőnk egy része nem itthon, hanem Ausztriában vállal munkát (s akár át is költözik a határ túlsó oldalára). A gazdasági ágazatok súlya a Kisalföldön és a Nyugat-magyarországi-peremvidéken A térségben már a középkortól tért hódított a céhes ipar, hagyományosan könnyűipari körzet volt. Van az előzménye a mezőgazdaság mellett az élelmiszer-, a könnyű- és a nehézipar fejlődésének is. Ezek, valamint az infrastruktúra, a harmadik és a negyedik szektor arányosan oszlik meg. A harmadik és a negyedik szektorban az országos átlagnál többen dolgoznak, a közlekedés és a kereskedelem az országos átlagnál fejlettebb.