A halálbüntetés eltérő végrehajtási metódusai – mint pl. a lefejezés, az akasztás, a vízbefullasztás, a zsákba kötés, a kerékbe törés, a karóba vagy nyársra húzás, az elégetés – Európa szerte alkalmazott büntetési formák voltak, azonban kétséges, hogy azok generálpreventív funkciói miként realizálódtak a társadalom különböző rétegei számára. Az elrettentés céljából a kivégzések végrehajtása nyilvánosan zajlott, a végrehajtók célja voltaképpen az volt, "hogy a kivégzések valódi tanmeseként hassanak, hogy a kivégzéseket látogatók mély érzelmi benyomásokkal távozzanak bűn és büntetés szoros kapcsolatáról, a bűnhődés szükségképpeniségéről". Bár a halálbüntetés Magyarországon egyidős az államisággal, az eltörlésére vonatkozó reformtörekvések hazánkban már a 18. században megkezdődtek. Végül az Alkotmánybíróság 1990. október 24-én meghozott határozatával mondta ki, hogy jogerős bírósági döntés alapján sem alkalmazható szankció az élet elvétele, tehát a halálbüntetés jogellenes. A halálbüntetés jogellenességét kimondó AB határozat A 23/1990.
M�rlegen a Horthy-korszak - A Horthy-korszak k�t �vtizede | r�szletek A negyedsz�zados Horthy-korszakot sokf�le c�mk�vel l�tt�k el az elm�lt �vtizedekben. Az 1950-es �s 1960-as �vekben a magyar t�rt�nelem egyik m�lypontjak�nt �rt�kelte a propagandaszempontokt�l vez�relt akkori t�rt�net�r�s. A k�s�bbiekben egyre re�lisabb megvil�g�t�sba ker�lt. Az 1980-as �vekben m�r sem fasizmusnak, sem diktat�r�nak nem volt k�telez� nevezni, s vitathatatlan eredm�nyeit - p�ld�ul a Klebelsberg-f�le n�piskolai programot - dics�rni is lehetett. A rendszerv�lt�s ut�n - az ideol�giai �s a politikai pluralizmus elker�lhetetlen k�vetkezm�nyek�nt - tov�bb diverzifik�l�dtak a v�lem�nyek. Az ellenkez� v�gletbe �tesve t�bben nosztalgi�val kezdtek r� visszagondolni, s�t idealiz�l�s�val is pr�b�lkoztak. Romsics Ign�c pozit�v �s negat�v elfogults�gokt�l mentesen, t�bb szempontb�l teszi m�rlegre a rendszer b�keid�szakban, teh�t 1939-ig ny�jtott teljes�tm�ny�t. Basics Beatrix: M�ty�s kultusz a k�t vil�gh�bor� k�z�tt | r�szletek Horv�th Attila: A szocialista alkotm�ny - Az 1949.
Az Alkotmány felépítése Az Alkotmány 2011. december 31-ig hatályos szövege innen letölthető. Az Alkotmány felépítése az alábbi volt: a) Az államforma meghatározása, a tulajdonra és gazdaságra vonatkozó szabályok (I. fejezet) - Magyarország államformája köztársaság, független, demokratikus jogállam. - a jogbiztonság (jogállamiság) alapelve: az állami szervek a jog által meghatározott keretek között, és az állampolgárok számára is megismerhető és kiszámítható módon működjenek, valamint a jogszabályok egyértelműek és világosak legyenek. - a Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja. - az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak elismerése, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. - tulajdonhoz való jog: az állampolgárok tulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek, tulajdont kisajátítani, a tulajdon gyakorlását korlátozni csak kivételesen és csak közérdekből, a törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
Csiszár Kinga
04. 1. A korábbi Alkotmány (1949. évi XX. tv. ) Utolsó frissítés: 2015. 01. 26. 16:41 Közzétéve: 2008. 08. 09. 01:55 A 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezett alkotmányunk, a Magyar Köztársaság Alkotmánya egy törvény volt, amelyet még 1949-ben fogadtak el, de számtalanszor módosítottak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mit tartalmazott hazánk korábbi elsőszámú törvénye. Az Alkotmány fogalma Az alkotmány: olyan különleges törvény, amely alapvetően meghatározza egy ország állami berendezkedését, részletesen szabályozza az államszervezet felépítését, annak működési rendjét, és biztosítja az állampolgárok jogait. A Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1949. törvény volt, amelyet 1949. augusztus 20. napján hirdettek ki. Az ún. sztálini alkotmány szövege innen letölthető. Az Alkotmány szövege a rendszerváltás eredményeképpen, az 1989. évi módosítások során lényegesen megváltozott. 1989. évet követően az Alkotmány csak néhány esetben változott vagy egészült ki. [1] Az Alkotmányt Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései 31. cikk (3) bekezdés a) pontja helyezte hatályon kívül 2012. január 1. napjával.
Az új alkotmány Magyarországot népköztársaságnak nyilvánította, melyben "minden hatalom a dolgozó népé". A szövegbe foglaltak egy sor demokratikus alapjogot (így a gyülekezés, a szólás, a vallás szabadságát), az ezeket biztosító intézmények hiányoztak. Továbbá rögzítette, hogy az ország és a társadalom vezető ereje a MAgyar Dolgozók Pártja. A köztársasági elnökről szóló 1946-os törvény hatályát az alkotmány megszüntette, magával az elnöki intézménnyel együtt, helyébe az ún. Elnöki Tanácslépett, melynek első elnöke az utolsó köztársasági elnök, Szakasits Árpád lett. Az alkotmány elvileg – és hangsúlyozandó, hogy tényleg csak elveiben – megfelelt a ma elvárható elveknek is, így többek közt rendelkezett az állampolgári jogokról, sőt, még ki is szélesítette az ún. gazdasági, szociális és kulturális jogokról is. Illetve érvényben voltak ehhez kapcsolódóan természetes és elidegeníthetetlen emberi jogok védelméről szóló vagy ahhoz kapcsolódó törvények is, ám nincs arról tudomásunk, bárkit elítéltek volna ezen jogok megsértése miatt.
�vi XX. t�rv�ny | r�szletek
Sarkalatos törvények [ szerkesztés] Magyarországon, a rendszerváltás után tételesen meghatározták azokat tárgyköröket, amelyekben az Országgyűlés csak kétharmados többséggel alkothat, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül törvényt. Ezeket más szóval alkotmányerejű törvényeknek vagy kétharmados törvényeknek nevezzük. (például médiatörvény). Politikai értelemben a sarkalatos törvények azt igénylik – feltételezve, hogy a kormánypártoknak nincs kétharmados többségük az Országgyűlésben –, hogy a törvényalkotáshoz a kormánypártoknak meg kell szerezniük az ellenzék egyetértését, támogatását is. A törvénykönyvek [ szerkesztés] A törvénykönyvek vagy kódexek nem feltétlenül kétharmados törvények, elnevezésüket főleg az adott jogágat, jogterületet átfogó szabályozásuk miatt érdemlik meg. A törvénykönyvek ennek megfelelően nagyobb terjedelműek az átlagos törvényeknél (innen a nevük). A legfontosabbak a Polgári Törvénykönyv (Ptk. ), amely a polgári jog, a Büntető Törvénykönyv (Btk. ) (elődje, a Csemegi-kódex), amely a büntetőjog szabályait öleli fel, de számos más jogszabályt is így neveznek (például a Munka Törvénykönyve, devizakódex stb.
Az 1949-es, "sztálini" magyar alkotmány A magyar alkotmányfejlődés sajátos vonása, hogy éppen akkor született írott, tartós hatást kifejtő alkotmánya az országnak, amikor elvesztette alkotmányosságát. Az elveiben demokratikus alaptörvény szokatlanul rövid idő alatt, gyakorlatilag a Szovjetunió alkotmányának fordításával készült és vált a Magyar Népköztársaság alkotmányává. Az 1949. évi XX. törvény, mely a Magyar Népköztársaság Alkotmányaként, ebben a formájában funkcionált egészen a rendszerváltásig, egy rendkívül rövid idő alatt kidolgozott alaptörvény. A Rákosi Mátyás által irányított politikai berendezkedés keretei közt formailag a Minisztertanács által kiküldött alkotmány-előkészítő bizottsága végezte, gyakorlatban ketten, Beér János és Szabó Imre írták meg az alkotmánytervezetet. Ahogy akkoriban más szocialista országban is, így Magyarországon is az 1936-os szovjet alkotmány mintájára, jórészt ennek fordításaként alkották meg. Az érvelés emellett úgy hangzott, "A Sztálini Alkotmányból merítettük azokat a marxista-leninista tudományos elveket, amelyek érvényesítése nélkül szocialista alkotmányról nem lehet beszélni".